Az űrszemét kezelése: Megoldások az űr kihívásaira
Az űrszemét problémája egyre sürgetőbbé válik a növekvő műholdas tevékenység miatt. A 2030-ra előrejelzett 100 000 feletti műhold számával a fejünkre hulló űrszemét okozta kockázatát nem lehet figyelmen kívül hagyni, már most is kihívást jelent az űrprogramok számára, és az ütközések elkerülése érdekében manővereket kell végezni.
A probléma csak súlyosbodik, a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) piaca például hatalmas mértékben nő, és az űrprogramokhoz kapcsolódó tevékenységek is folyamatosan bővülnek. Azonban minél több műhold kerül az űrbe, annál nagyobb a veszélye az ütközéseknek és a törmelékek földre jutásának.
Az űrszemét magába foglalja a már nem működő űrhajókat, eldobott rakéta részeket, valamint a műholdak elleni rakétakísérletek során keletkező darabokat is.
Még a festékfoltok is űrszemétnek számítanak, az egyre növekvő mennyiség és veszély katasztrofális következményekkel járhat, és az űrbeli tevékenységek biztonságát is veszélyeztetheti.
Az elkerüléséhez megfelelő adatokra van szükség, és az amerikai adatok jelenleg a legmegbízhatóbbak ezen a téren. Az űrbeli tevékenységekhez kapcsolódó szabályok kialakításához és az űr jogi kereteinek meghatározásához is ezek az adatok elengedhetetlenek. Az uniós kutatási projektek arra törekszenek, hogy saját adatokat gyűjtsenek és elemzzenek, hogy minél jobban átlássák a fenti helyzetet.
Az "Share My Space" nevű cég vezet egy uniós támogatásban részesülő projektet, amelynek célja az első, 10 centiméter alatti űrszemétdarabok katalógusának összeállítása.
A projekt neve "CASSIOPEE," és két évig fogjogja feltérképezni az űrt. A projekt keretében több teleszkópot és megfigyelőberendezést telepítenek egy európai helyszínen, és egy szoftver segítségével előrejelzéseket készítenek az űrszemét mozgásáról és ütközéseiről. Az adatokat továbbadhatják az űrszemét eltávolításával foglalkozó vállalatoknak.
A "Stardust-R" projekt szintén az ütközések kockázatának csökkentését és a fenntartható űrgazdaság kialakítását tűzte ki célul.
A projekt különböző technikai eszközöket fejlesztett ki, például mesterséges intelligencia alapú rendszereket, amelyek előrejelzik az űrszemét mozgását és ütközéseit. Emellett olyan technológiákat vizsgáltak, mint a lézeres űrszemét-eltávolítás és a robotikai látórendszerek.
A probléma súlyos kihívást jelent az űrkutatás és a műholdas tevékenység számára, azonban az uniós projekt és a "Stardust-R" kezdeményezések reményt kínálnak a probléma kezelésére és a fenntartható űrbéli jövő kialakítására.
Kezelése az egyre növekvő műholdpiac és az űrbeli tevékenységek terjedése miatt egyre sürgetőbbé válik, és a megfelelő intézkedések nélkül komoly veszélyt jelenthet az űrbeli tevékenységek és a Föld biztonságára.
Mindezek fontos kezdeményezések a probléma megoldása felé, és remélhetőleg hozzájárulnak egy fenntartható űrbéli környezet kialakításához.