Furcsa jelek az Univerzumból: A csillagászok tanácstalanok
A csillagászat világa ismét rejtélyes felfedezésre bukkant: olyan rádiójelek érkeztek a Földre, amelyek eredete és tulajdonságai ellentmondanak a fizika jelenleg ismert törvényszerűségeinek.
A Sydney-i Egyetem kutatói az Australian Square Kilometre Array Pathfinder (ASKAP) nevű rádióteleszkóp által gyűjtött adatokban találtak rá ezekre a különös jelekre. Az ASKAP J1935+2148 néven azonosított forrásból érkező jelek ismétlődő mintázata és polarizációs tulajdonságai komoly fejtörést okoznak a szakértőknek.
Rejtélyes jelek
A jel forrása 53,8 percenként ismétlődik, és két különböző állapotban figyelhető meg. Az egyik esetben a rádiójel 10 és 50 másodperc közötti ideig mérhető, és lineáris polarizációt mutat, vagyis a jelek egy irányba rendeződnek. A másik esetben az impulzusok sokkal gyengébbek, körkörös polarizációjúak és mindössze 370 ezredmásodpercig tartanak.
Néha azonban a forrás teljesen néma marad. Manisha Caleb, a Nature Astronomy című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint, ha a jelek nem ugyanarról az égboltpontról érkeznének, arra következtetnének, hogy különböző objektumokról van szó.
Potenciális források
A kutatók szerint nem valószínű, hogy intelligens életformák küldenék ezeket a jeleket, a jelek valószínűleg egy neutroncsillagból vagy egy fehér törpéből származnak.
Azonban a jelenlegi ismereteink szerint egyik ilyen objektum sem magyarázhatja teljesen a jel furcsa tulajdonságait.
A neutroncsillagok és a fehér törpék a nagyobb csillagok halálának végtermékei, de különböző fizikai jellemzőkkel rendelkeznek. A neutroncsillagok rendszeresen bocsátanak ki rádiójeleket, amelyeket erős mágneses mezőik és plazmaáramlásaik kölcsönhatása generál.
Azonban a most észlelt jel 54 perces periódusa túl hosszú, mivel egyetlen neutroncsillag sem foroghat ilyen lassan.
A fehér törpék viszont foroghatnak ilyen lassan, de nem ismertek olyan fehér törpék, amelyek ilyen rádiójeleket bocsátanának ki és ez tovább fokozza a rejtélyt. A kutatók szerint a jelenség pontos természetének megértéséhez további vizsgálatokra és adatokra van szükség.
Jövőbeli kutatások és lehetőségek
A rejtély megoldásában valószínűleg a James Webb űrteleszkóp nyújthat majd segítséget. Ez az új generációs űrteleszkóp olyan részletességgel és precizitással képes vizsgálni az univerzumot, amely meghaladhatja a jelenlegi technológiák képességeit.
Emellett a kutatók remélik, hogy további, hasonló jelek befogása révén egyértelmű magyarázatot találhatnak a jelenségre.
Kapcsolódó felfedezések
Korábban arról is beszámoltunk, miért látunk olyan kevés „csillaghalált”, amelyek még az óriási Tejútrendszerben is ritka események. Szerencsés az, aki élete során ilyen nagy felfedezést tapasztalhat.
Nemrégiben az olasz csillagászok felfedezték a valaha látott legtávolabbi és legfényesebb galaxist, a JADES-GS-z14-0 nevű galaxist, amely 290 millió évvel az ősrobbanás után létezett, és sokkal fényesebb, mint amennyire lehetne.
Ezek az eredmények tovább bővítik a világegyetemről alkotott ismereteinket és új kérdéseket vetnek fel a kozmosz természetével kapcsolatban.
A most észlelt különös rádiójelek újabb bizonyítékai annak, hogy az univerzum tele van megoldatlan rejtélyekkel. A fizika határainak feszegetése és az új technológiák alkalmazása révén a csillagászok talán hamarosan választ találhatnak arra, hogy mi okozza ezeket a furcsa jeleket.
Addig is izgatottan várjuk a további fejleményeket és felfedezéseket!
