Ember vagy Gép? Téged is megtéveszt a mesterséges intelligencia?
Te megtudnád különböztetni az embert a géptől?
El tudnád dönteni, hogy egy beszélgetés során emberrel vagy géppel társalogsz? Egyre inkább közeledünk ahhoz, hogy a gépek tökéletesen szimulálják az emberi kommunikációt.
Már René Descartes francia filozófus is felvetette ezt a kérdést 1637-ben, és később Alan Turing angol matematikus 1950-ben új megközelítéssel próbálta megválaszolni: vajon egy gép képes-e megtéveszteni az embert, elhitetve vele, hogy egy másik emberrel beszélget?
A San Diego-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint közel járunk Turing kérdésének megoldásához. Egy megjelent tanulmányukban leírták, hogy emberi résztvevők öt percen keresztül beszélgettek különböző mesterséges intelligenciákkal.
Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők többsége nem tudta megállapítani, hogy a társalgás során nem egy emberrel, hanem egy géppel beszél.
A Turing-teszt és a modern mesterséges intelligencia
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények egy természetesebb környezetben, ahol az emberek nem kizárólag a megtévesztés felismerésére összpontosítanak, még magasabbak is lehetnek. Bár sokan ezt az eredményt fontos mérföldkőnek tekintik, nincs teljes egyetértés a témában.
Turing eredetileg az imitációs játékot az intelligencia mércéjeként képzelte el, de azóta számos kritika érte ezt a megközelítést. Az emberek hajlamosak antropomorfizálni, azaz emberi tulajdonságokkal felruházni tárgyakat és jelenségeket, így könnyebben tekinthetünk gépeket is emberinek.
A GPT-4 a kísérlet során az esetek alig több mint 50 százalékában győzte meg az embereket arról, hogy emberrel beszélgetnek, ami véletlenszerű eredménynek is tekinthető.
Ez az eredmény azonban figyelemre méltó, különösen ha összevetjük az ELIZA nevű, 1960-as években kifejlesztett, előre megírt válaszokat használó rendszerrel, amely mindössze 22 százalékos eredményt ért el. Az ELIZA esetében alig több mint minden ötödik ember hitte azt, hogy valós személlyel beszél.
Az emberi résztvevők eredményei
A kísérlet során embereket is teszteltek, akik az esetek kétharmadában tudták meggyőzni az alanyokat, hogy ők is emberek. Ehhez viszonyítva a GPT-4 50 százalék körüli eredménye nem is tűnik rossznak. Ez az eredmény különösen érdekes annak fényében, hogy az emberek antropomorfizáló hajlama befolyásolhatja a gépekkel szembeni észleléseiket.
A kutatás azt sugallja, hogy bár a mesterséges intelligencia egyre jobban képes szimulálni az emberi kommunikációt, azért még mindig vannak határai. Az emberi interakciók bonyolultságát és mélységét egyelőre nem sikerült teljes mértékben lemásolni, de az eredmények azt mutatják, hogy egyre közelebb kerülünk ehhez a célhoz.
