A megszorítások ellenére is növekednek az online vásárlások

Az első tavaszi kutatás szerint Magyarországon az online kiskereskedelmi piac 2022-ben 1323 milliárd forint forgalmat generált, amelyhez 77,1 millió rendelés kapcsolódott. Az online szektor lendülete az év során folyamatosan csökkent: míg az első negyedév 23%-os növekedéssel zárult, addig a negyedik negyedév, amely a kiemelt időszaknak számított, mindössze 4%-os forgalmi növekedést mutatott, még az áremelkedések ellenére is. Ez eredményeként az online kiskereskedelmi piacon éves szinten mindössze 9,9%-os növekedést értek el, ami figyelembe véve az inflációt, csökkenést jelent 2021-hez képest.

Míg a hagyományos üzletekben az áremelkedés hatása nyomon követhető volt a fogyasztói kosarakban, az e-kereskedelem terén polarizáció következett be az áremelkedés miatt. A második fél évben, különösen szeptembertől kezdve, jelentősen megnőtt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet, míg az árban-minőségben középkategóriás termékek vásárlása jelentősen visszaesett. Ugyanakkor a prémium igények továbbra is jelentős részesedést képviseltek az online kereskedelemben, ahogyan korábban is.

Az online kiskereskedelem kosárértékei 2022-ben összességében 2%-kal csökkentek, és átlagosan 17,2 ezer forintot tettek ki egy vásárláson belül. Ezt a csökkenést tovább erősítette, hogy a lakosság a második fél évben, különösen szeptembertől kezdve, visszafogottabbá vált a jóléti kiadások terén, ami különösen érintette a műszaki és nagyértékű tartós fogyasztási cikkek online piacát. A hagyományos üzletek súlyának növekedése miatt az e-kereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelemben (online + offline) 2021 rekordjának számító 10,4%-ról 2022-ben 9,6%-ra csökkent.

Az online vásárlások szállításának felgyorsulása révén már egy nyugat-európai raktárból indított rendelés is másnap a magyar vásárlóknál lehet. Azonban a Digitális Kereskedelmi Körkép szerint a 9,9%-os online kiskereskedelmi növekedés csak a hazai operációval rendelkező webáruházak forgalmát és rendelésszámát figyelembe véve csökkenést mutatott volna. A magyar e-kereskedelem egyre inkább befolyásolódik és alakul a helyi igényeket ismerő, de valójában külföldi, határon túli kereskedők által. Ez jelentős kihívást jelent a Magyarországon működő helyi vállalkozások számára, mivel a nemzetközi értékesítésből származó adatvagyon és a több piac között eloszló, optimalizált működési költségek összességében erősebb értékesítési pozíciót eredményezhetnek a nemzetközi cégeknek.

Ugyanakkor a belföldi piacon számos korlát áll fenn: az új vásárlók megszerzése, a vásárlási gyakoriság növelése és a megfelelő marketing alkalmazása mind olyan kihívások, amelyek nehezítik az online kiskereskedők fejlődését. Az egyik lehetséges megoldás az, ha a kereskedők nem csak a hazai piacon gondolkodnak, hanem külföldi vásárlókat is igyekeznek elérni. Jelenleg minden hetedik webáruház jelen van külföldi piacon, és hasonló arányban terveznek kilniés terjeszkedést. A leginkább preferált országok között kiemelkednek Románia és Szlovákia, de a külföldre is értékesítő üzletek harmada szomszédos nyugat-európai országokat is kiszolgál.

Ezen erősödő trend támogatására létrejött a Digitális Kereskedelmi Szövetség, amelynek alapító tagja a GKID és a Mastercard is. A szövetség nemrég bejelentette a hamarosan induló mentorprogramját, amelyben azokat az e-kereskedőket várják, akik tervezik a külföldi értékesítést. A program keretében képzést és mentorálást nyújtanak a résztvevőknek, hogy segítsék őket a sikeres nemzetközi terjeszkedésben.

Az online vásárlások kiegyenlítése során továbbra is az utánvétes fizetés a legnépszerűbb módszer Magyarországon, azonban a készpénz szerepe fokozatosan csökken. A Mastercard és a GKID kutatása szerint az online rendelések 63%-a már elektronikus fizetéssel történik. A fizetési megoldások közül az online fizetésnek van a legnagyobb részesedése 35%-kal, míg a bankkártyás utánvét 28%-os aránnyal következik.

A digitális technológiák fejlődése, a kereskedők által nyújtott fejlesztések és a fizetési élmény javulása együttesen vezetik a vásárlókat a digitális fizetési megoldások felé. Habár az utánvétes fizetés továbbra is dominál a magyar e-kereskedelemben, már minden második átvételkor történő fizetés elektronikus tranzakcióval zárul, és ez az arány várhatóan tovább növekszik 2023-ban.

Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője összefoglalta a fizetési szokások átalakulását, és hangsúlyozta, hogy 2023-ban továbbra is hasonló tendenciák tapasztalhatók, de a kereskedők optimisták és a következő évben 10%-os forgalmi növekedésre számítanak, hasonlóan a 2022-es évhez.